Tudjon meg mindent a szója gyomirtásáról!

 

A SZÓJA-HÓNAP keretében velünk most mindent megtudhat a szójatermesztésről!

A szójatermesztésben a legnagyobb kihívást az állomány gyommentesen tartása jelenti. Ha a talaj víz- és tápanyagkészletéért folyó versenyben a szója alulmarad a gyomokkal szemben, a szójatermesztés gazdaságossága már a kezdeteknél eldől. A veszteséget csak fokozza, hogy a gyomos szója nagyobb költséggel és nehezebben takarítható be.

A szója legfontosabb gyomnövényei gyakorlatilag megegyeznek a kukorica és a napraforgó gyomnövényeivel. A magról kelő egyszikű gyomok közül a kakaslábfű, a muharfélék, a vadköles, az egyéves kétszikűek közül a disznóparéjfélék, a libatopfélék, a csattanó maszlag, a parlagfű, a selyemmályva, a szerbtövisfajok és a keserűfűfélék okozzák a fő gondot. Az évelők közül a fenyércirok, a mezei acat, az apró szulák és a sövényszulák a legfontosabbak.

A szója kezdeti gyomelnyomó képessége gyenge! További nehézséget jelent a szója gyomirtására felhasználható hatóanyagok szűkössége.

Ezért nagyon fontos, hogy már a tervezés fázisában komplex gyomirtási technológiában gondolkodjunk!

 

>>> A szója komplex gyomirtási technológiájáért lapozzon TOVÁBB! <<<

 

Ha van még kérdése, kérdezzen a szója fórumon! Ne maradjon le semmiről, iratkozzon fel hírlevelünkre IDE kattintva! Kövessen minket facebookon is!

Jövedelmező-e a szójatermesztés?

 

 

A szójatermesztés a növénytermesztés perspektivikus ágazata Magyarországon, hiszen a KAP 2015–2020 időszakának közvetlen támogatásai 2015-ben lendületet adtak a termesztésnek. A vetésterület a 2014. évi 46 ezer hektárról 77 ezer hektárra emelkedett, ami csaknem 70 százalékos növekedést jelent.

A szóját gyengének tartott jövedelmezősége miatt nem tekintik versenyképesnek a legnagyobb szántóföldi kultúrákkal. A szójatermesztéssel elérhető jövedelem nagysága országos szinten támogatás nélkül 21 ezer forint volt hektáronként a 2010–2014 közötti időszak átlagában, és messze elmaradt például a kukoricatermesztés 69 ezer forint/hektáros eredményétől.

Viszont a szója jövedelmezősége nagymértékben függ az agrotechnikai és termelési színvonaltól!

Amíg a szóját alacsony hozam mellett termesztő gazdaságok 39 ezer forint jövedelmet realizáltak hektáronként, addig közepes hozam esetében 115 ezer forint, magas termésátlagnál 177 ezer forint jövedelem keletkezett 2010–2014 átlagában…

 

Mindezek jól mutatják, hogy a szójatermesztők szakszerű technológiai ismeretek birtokában, odafigyelve komoly jövedelemre is szert tehetnek Magyarországon!

>>> Amennyiben érdekli hogyan, olvasson tovább IDE kattintva! <<<

 

Ha van még kérdése, kérdezzen a szója fórumon! Ne maradjon le semmiről, iratkozzon fel hírlevelünkre IDE kattintva! Kövessen minket facebookon is!

SZÓJA-HÓNAP a Gazdahelyen!

A szója az egyik legértékesebb szántóföldi növényünk, köszönhetően a magjában található olajnak, a magas fehérjetartalomnak és az értékes vitaminoknak. A Magyarországon termelt szójamennyiség (110 ezer tonna, 43 ezer hektárról – KSH) messze alatta marad a hazai állattenyésztés és élelmiszeripar szükségleteinek, így jelentős importra szorulunk. Az Európai Unió a termesztés felfuttatását 2015-től külön támogatással is ösztönzi, mely ökonómiai szempontból is felértékeli e növényt.

 

A szójatermesztés eredményessége azonban számos tényezőtől függ. A sikeres szójatermesztés éppen ezért nagy odafigyelést és hozzáértést kíván!

 

Ebben a hónapban mindent megtudhat a szójatermesztésről a vetéstől kezdve, a gyomirtásán át, egészen a szójaoltásig, de lesz szó a jövedelmezőségéről is! Sőt, kérdezhet is honlapunkon a szójafórumon, de jövő héten ’chat-week’-et is tartunk, amikor szinte azonnal választ kaphat a kérdésére.

 

Ha már most többet szeretne tudni, olvasson tovább itt!

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről!